témavezető: Dénes Ádám
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az idegrendszeri betegségek éves költsége Európában közel 800 milliárd Euro és növekvő számuk hatalmas kihívást jelent a betegek, hozzátartozóik és az egészségügyi ellátórendszerek számára1.Ezen belül a stroke az egyik legfőbb halálozási ok világszerte és vezető közreműködő a tartós rokkantság kialakulásában. Az elmúlt években világossá vált, hogy a stroke kialakulásában közreműködő kockázati faktorok és patofiziológiájában kulcsszerepet játszó mechanizmusok számos egyéb központi idegrendszeri betegség kialakulásában is részt vesznek2. Bár számtalan alapkutatási projekt és nagyszámú klinikai vizsgálat próbálta feltárni a stroke során kialakuló idegi károsodás mechanizmusait és a terápiás lehetőségeket, ez idáig ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre. Az agyi perfúzió részleges visszaállítására alkalmazott plazminogénaktivátor (tPA) kezelés csak a stroke-on átesett betegek kis számára elérhető. Ezért nagy szükség van új terápiás megközelítésekre, ehhez azonban az idegrendszerben zajló patológiás folyamatok mélyebb megértése szükséges. A közelmúltban világossá vált, hogy a sikertelen klinikai próbák egyik fő oka minden bizonnyal az volt, hogy a korábbi kutatások zömét naiv, fiatal állatokon végezték és a főbb stroke kockázati faktorok (öregedés, érelmeszesedés, elhízás, cukorbetegség, hipertónia, fertőzések, stb) hatását nem vették figyelembe3. E kockázati faktorok egyik közös eleme a gyulladás, mely igazolhatóan kiemelt szereppel bír az idegrendszeri betegségek kialakulásában2,4. A gyulladásos folyamatok jobb megértése nélkül a sérült idegi elemek védelme és regenerációja nem képzelhető el, amit a neuroprotekciót célzó klinikai vizsgálatok eredménytelensége is jól mutat.
Kutatásaink feltárták, hogy az iszkémiás károsodásban a gyulladásos mechanizmusoknak kiemelt szerepe van és az egyik kulcsfontosságú gyulladásos citokin, az interleukin-1 (IL-1) gátlásával az idegrendszeri sérülés nagymértékben csökkenthető2,5-9. Azt is bizonyítottuk, hogy az idegrendszeri károsodásban szerepet játszó IL-1 forrása részben centrális, részben perifériás (vér eredetű)10. Emellett, klinikai adatok mutatják, hogy a szervezetben jelenlévő krónikus gyulladás (mely olyan népbetegségek, mint az érelmeszesedés, elhízás, vagy diabetes közös eleme) az egyik fő kockázati faktor az idegrendszeri betegségek kialakulásában11. Eredményeink szerint a krónikus, szisztémás gyulladás klinikailag releváns állatmodelljei sokkal nagyobb agykárosodást és vér-agy-gát sérülést mutatnak stroke során, és az IL-1 gátlásával (IL-1 receptor antagonista, IL-1Ra alkalmazásával) az idegi sérülés radikális mértékben csökkenthető2,6,12. Bár egyéb gyulladásos faktorok gátlása is képes hatékonyan csökkenteni az agyi károsodás mértékét, nem tisztázott,pontosan milyen celluláris és molekuláris mechanizmusokon keresztül fejti ki a centrális és szisztémás gyulladás az idegrendszeri sérülésre gyakorolt hatását.
A közelmúltban elérhetővé váltak olyan transzgénikus technológiák, melyek segítségével a gyulladásos mediátorok és receptoraik célzott manipulációja révén, a gyulladásos faktorok forrása és hatásaiknak helye feltérképezhető. Rendelkezésünkre állnak olyan egértörzsek, melyekkel célzottan tudjuk az IL-1 hatásainak helyét vizsgálni. Hasonlóképpen, rendelkezésünkre állnak olyan modellek, melyekkel az agyi mikroglia sejtek (melyek a gyulladásos mediátorok egyik fő centrális forrásai) manipulációja megvalósítható. Ezen felül, felhasználjuk azokat a közelmúltban elérhetővé vált nagy sebességű és felbontású képalkotó rendszereket, melyek segítségével vizsgálni tudjuk a gyulladás mediálta centrális és perifériás hatásokat in vivo.
Kutatásaink célja, hogy mélyebb megértést nyerjünk az idegrendszerben zajló patológiás és gyulladásos folyamatokról és új terápiás lehetőségeket fejlesszünk ki a stroke kezelésére, melyek valószínűleg egyéb központi idegrendszeri betegségek megértését és terápiás megközelítését is lehetővé teszik.
Jelentkezési határidő: 2020-09-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
