Pascal (programozási nyelv)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Pascal
Paradigmaimperatív, strukturált
Jellemző kiterjesztés
  • pp
  • p
  • pas
Megjelent1970
TervezőNiklaus Wirth
FejlesztőNiklaus Wirth
Típusosságstatikus, erősen típusos, típusbiztos
DialektusokBorland, Turbo Pascal, UCSD Pascal
MegvalósításokCDC 6000, ICL 1900, Pascal-P, PDP-11, PDP-10, IBM System/370, HP, GNU
Hatással volt ráALGOL W
Befolyásolt nyelvekAda, Component Pascal, Java,[1][2][3] Modula, Modula-2, Oberon, Oberon-2, Object Pascal, Oxygene


A Pascal az általános célú programozási nyelvek közé tartozik. Sok helyen még mindig ezen tanítják a programozást, hiszen a szintaxisa egyszerű, könnyen érthető, ennek ellenére hatékony eszközt ad használója kezébe. Legelterjedtebb megvalósítása a Borland cég által készített Turbo Pascal, melynek segítségével DOS-os alkalmazásokat készíthetünk, amelyek bármely verziószámú Windowson is képesek futni.

Az eredeti specifikáció szerint minden program egyetlen forrásfájlból áll, melynek kiterjesztése .pas. A konkrét implementációk egyedi bővítésekkel tették lehetővé a moduláris felépítést, például a Turbo Pascal és az Object Pascal unitoknak nevezi azokat a külön fájlokban található modulokat, amik nem önálló programok. Ezek a fejezetek tartalmazzák a programozó által felhasználható kiegészítő eljárásokat és függvényeket, de a programozó is készíthet ilyet.

Később megszületett a Borland Delphi, amely az objektumorientált Pascalt párosította a natív Windows programok készítésének lehetőségével. Ennek egy linuxos változata a mára elhanyagolt Kylix.

Az aktívan fejlesztett Free Pascal számos géptípuson (Intel x86, Amd64/x86-64, PowerPC, PowerPC64, SPARC, ARM) és operációs rendszeren (Linux, FreeBSD, Mac OS X/Darwin, DOS, Win32, Win64, WinCE, OS/2, Netware és MorphOS) érhető el. Az erre épülő Lazarus integrált fejlesztői környezettel a mai igényeknek is megfelelő, grafikus interfésszel rendelkező szoftverek készíthetők.

Rövid történet[szerkesztés]

A nyelvet 1970-ben Niklaus Wirth professzor fejlesztette ki, aki emellett a Modula-2 és az Oberon atyja is. A Pascal maga az ALGOL programozási nyelven alapul, és a francia matematikus-filozófus Blaise Pascal tiszteletére nevezték el. Ez a nyelv az egyik alapja az Ada programozási nyelvnek, ami még ma is az egyik legbiztonságosabb nyelv a világon. Az objektumorientált Object Pascal nyelvet használja a Delphi fejlesztőrendszer.

Szintaxis[szerkesztés]

A nyelv azonosítókból és kulcsszavakból, valamint operátorokból és egyéb szimbólumokból épül fel. A kulcsszavakat a fordító fenntartja magának, ezért ezeket nem használhatjuk fel saját célra, tehát ezek használata változónévként nem megengedett. Az azonosítók állhatnak betűkből, számokból és aláhúzásjelből (_), de nem kezdődhetnek számmal, illetve nem tartalmazhatnak speciális karaktereket(Ł, ß, & stb.), és a fordító típustól függően bizonyos hossz fölött az azonosítókat nem különbözteti meg. A program kulcsszó opcionális, csak arra szolgál, hogy jobban dokumentálhassuk a kódot. A megjegyzéseket a programban bárhol elhelyezhetjük, kezdetük jelölésére a { és a (*, zárásukra pedig a } illetve a *) jelek szolgálnak. Ezek mellett használhatjuk a // jelet is, mely csak az adott sorban jelöl megjegyzést. A nyelv sokféle operátort tartalmaz: +, –, *, /, div, mod, and, or, not, xor, in stb. Használhatunk eljárásokat, függvényeket, az újabb fordítók pedig már az objektumorientált programozási megközelítést is támogatják. A forráskódot modulokba, ún. unitokba szervezhetjük, amelyekben az adatrejtést is megvalósíthatjuk, az interface és az implementation kulcsszavak segítségével.

Egy egyszerű Pascal program felépítése: 

 {programfej}
   program Hello_World;
 {használt unitok megadása}
   uses crt,dos;
 {deklarációs rész: típusok, konstansok, változók}
   const
    Konstans = 42;
   type
    szabadnap = (szombat,vasarnap);
   var
    Valtozo: integer;
    nap: szabadnap;
 {eljárások és függvények}
   procedure Eljaras(Parameter: boolean);
   begin
   end;
 
   function Fuggveny(Parameter: real): integer;
   begin
     Fuggveny := round(Parameter)
   end;
 
 {programtörzs}
   begin
     Eljaras(true);
     Valtozo := Fuggveny(3.14);
     writeln(Valtozo);
   end.

A Hello World! program: 

Program HelloWorld;
uses crt;
Begin
  Clrscr; {képernyő törlése}
  Write('Hello Világ!'); {szöveg kiíratása}
  Readln; {várakozás enter ütésére, hogy ne záruljon be azonnal a program}
End.

Az idő kiírása[szerkesztés]

{{program definíció}}
program hello;
{{használt unitok}}
uses crt,dos;
{{változók}}
var a,b,c,d:word;
begin {{a program feje}}
clrscr;
gettime(a,b,c,d);
writeln('-----------------------------------------');
writeln('A pontos ido: ',a,':',b);
writeln('-----------------------------------------');
writeln('Hello, vilag!');
end.

A nyelv felépítése[szerkesztés]

A fenti forráskódban jól elkülöníthetők a parancsok. Egy parancs argumentumait zárójelek közé írjuk. A parancsot pontosvessző zárja le, így tudja a fordító elkülöníteni egymástól azokat.

A forráskód a program kulcsszóval kezdődik, mely röviden (1-2 szó) leírhatja, hogy maga a program miről szól. Ez az azonosító opcionális, mivel csak a programozónak információ, nem kötelező minden forráskódot ezzel kezdeni.

A uses kulcsszó után következik azoknak a unitoknak (fejezeteknek) a felsorolása, melyből a programozó a parancsokat válogatja programjához. A Pascalban lehetőség nyílik saját fejezetek készítésére. Az alapértelmezett unitok Turbo Pascalban:

  • System: Alapvető parancsok
  • Dos: DOS eljárások gyűjteménye
  • Crt: A szöveges képernyő kezelése
  • Strings: C-stílusú karakterlánc (null karakter végű string) kezelő rutinok
  • Printer: Nyomtató kezelése
  • Graph: Grafikai eljárások
  • Overlay: Átlapolásos memóriahasználat
  • Turbo3,Graph3: Kompatibilitási okokból (Turbo Pascal 3.0) megmaradt parancsok

A deklarációs részben állandókat, változókat és saját típusokat készíthetünk. Saját típusokat a type, állandókat a const, változókat var kulcsszó után lehet deklarálni. Egy konstansnak a nevét és az értékét egyenlőség jellel választjuk el. A változó nevét és típusát kettősponttal különítjük el. A változók típusai lehetnek:

Egész szám típusok:

  • byte: 0 és 255 közötti egész szám
  • shortint: -128 és 127 közötti egész szám
  • word: 0 és 65535 közötti egész szám
  • integer: -32768 és 32767 közötti egész szám
  • longint: -2147483648 és 2147483647 közötti egész szám

Valós típusok:

  • single: 4 byte méretű lebegőpontos szám (csak 8087)
  • real: 6 byte méretű lebegőpontos szám
  • double: 8 byte méretű lebegőpontos szám (csak 8087)
  • extended: 10 byte méretű lebegőpontos szám (csak 8087)
  • comp: 8 byte méretű csak egész számokat ábrázolni képes típus (csak 8087)

Egyéb típusok:

  • Char: Karakter
  • Boolean: Logikai változók – igaz/hamis (true/false) értéke lehet
  • String: Karaktersor (maximum 255 karakter)

Később eljárásokat és függvényeket hozhatunk létre, melyeket a főprogramban használhatunk. A főprogram kezdetét és végét a begin és end. kulcsszó jelöli. Hasonló módon történik az eljárások és függvények behatárolása, azzal a különbséggel, hogy ott a programrész végét end; zárja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ «We looked very carefully at Delphi Object Pascal and built a working prototype of bound method references in order to understand their interaction with the Java programming language and its APIs.»
    «Our conclusion was that bound method references are unnecessary and detrimental to the language. This decision was made in consultation with Borland International, who had previous experience with bound method references in Delphi Object Pascal.» White Paper.About Microsoft's "Delegates", java.sun.com
  2. ↑ TechMetrix Research: History of Java. Java Application Servers Report, 1999. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 27.) „The project went ahead under the name "green" and the language was based on an old model of UCSD Pascal, which makes it possible to generate interpretive code”
  3. ↑ A Conversation with James Gosling

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pascal_(programozási_nyelv)&oldid=26109695”