Szakpolitikai megállapítások:

A hulladékképződés megelőzése fontos kihívás maradt minden tagállamban, a magas újrafeldolgozási aránnyal rendelkezőket is beleértve. Nyolc tagállam lakosonként legalább kétszer annyi települési hulladékot termel, mint a legkevesebb hulladékot termelő tagállam. A hulladéktermelés gazdasági növekedéstől való függetlenítése lényeges cél a körforgásos gazdaság menetrendjének tágabb kontextusában.

Az ESTAT legfrissebb adatai alapján hat tagállam már elérte a települési hulladék 50 %-os újrafeldolgozási célját, míg kilenc országnak jelentős mértékben fokoznia kell erőfeszítéseit e cél 2020-ra történő eléréséhez. A Bizottság egy 2018-as „korai előrejelző” jelentésben tervezi nyomon követni a 2020-as célértékeknek való megfelelés állását. Hat tagállamnak nem sikerült korlátoznia a biológiailag lebontható települési hulladék hulladéklerakóban való elhelyezését (50 %-ra 2009-ig).

A hulladékokról szóló keretirányelv nemzeti hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok kidolgozását követeli meg. Ez a 2014–2020 közötti kohéziós politikai finanszírozásnak is előfeltételét képezi. A tagállamok többsége rendelkezik hulladékmegelőzési programmal, két tagállam azonban nem. Egy tagállamnak nincs nemzeti hulladékgazdálkodási terve, öt tagállamban pedig hiányzik legalább néhány regionális terv.

A tagállamok körülbelül felének növelnie kell az elkülönített hulladékgyűjtés hatékonyságát, ami az újrafeldolgozás mennyiségi és minőségi javításának egyik előfeltétele. További problémát jelent a maradékhulladékok kezelésének (a mechanikus és biológiai kezelésnek, a hulladéklerakóban való elhelyezésnek és az égetésnek) a nem megfelelő árképzése, amely nem ösztönöz eléggé a hulladéknak a hulladékhierarchia magasabb szintjei felé történő elmozdítására. Ez az egyéb piaci alapú eszközök – úgymint a kiterjesztett gyártói felelősség vagy a kidobott mennyiség alapján történő fizetés – elégtelen alkalmazásával párosul. A közbeszerzési szabályok jobb alkalmazása költséghatékonyabb megoldásokhoz vezethet.

Öt tagállamban a különböző közigazgatási szintek közötti koordináció hiányát és a környezetvédelmi irányítás szétdaraboltságát azonosították az elégtelen végrehajtás okaként. Más irányítási problémák is léteznek azonban (a jogérvényesítés hiánya, a nagy beruházási projektek irányítására való kapacitás hiánya, megbízhatatlan adatok vagy elégtelen ellenőrzés és nyomon követés), amelyek hozzájárulni látszanak a hulladékkal kapcsolatos végrehajtási hiányosságokhoz.

Sikeres gyakorlatok:

Szlovénia jó példa arra, hogyan kell javítani a hulladékgazdálkodást viszonylag rövid idő alatt. Ljubljanát találták a legkiemelkedőbb uniós fővárosnak az elkülönített hulladékgyűjtés területi elterjedtsége és hatékonysága szempontjából. A szlovén főváros uniós finanszírozás segítségével 10 éven belül 59 %-kal csökkentette a hulladéklerakóba küldött települési hulladék mennyiségét, és 15 %-kal mérsékelte a települési hulladékkeletkezést 10 .

Írország hasznos példával szolgál a hulladékágazatra vonatkozó átfogó reformjával, amelynek keretében az illegális hulladéklerakók bezárására és széles körű szennyezésmentesítési és helyreállítási munkák finanszírozására került sor. A reformok végrehajtása a Bizottsággal szoros együttműködésben történt, olyan rendszert eredményezve, amely biztosítja a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok nagymértékű betartását.

Szakpolitikai megállapítások:

A 28 EIR-országjelentés értékelése tükrözi az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által a természet állapotáról készített 2015. évi jelentést 13 , azaz a védett fajok és élőhelyek általános állapota nem javult jelentősen az utóbbi hat évben. Unió-szerte az élőhelyekkel kapcsolatos értékelések több mint háromnegyede jelez kedvezőtlen védettségi helyzetet, és az élőhelyek jelentős hányada tovább pusztul. A madaraktól eltérő fajokat illetően az uniós szintű értékelések 60 %-a jelez kedvezőtlen helyzetet. A vadmadárfajok 15 %-ának helyzete mérsékelten fenyegetett, hanyatló vagy megfogyatkozott, és további 17 % fenyegetett.

Miközben számos területen előrelépés történt, és van példa helyi sikertörténetekre, jelentős hiányosságok észlelhetők a végrehajtás, a finanszírozás és a szakpolitikák integrációja terén. A jelenlegi erőfeszítések mellett a biológiai sokféleség csökkenése tovább folytatódik az Európai Unióban, ami alkalmasint súlyos következményekkel jár majd a természetes ökoszisztémák emberi szükségletek kielégítésére való jövőbeli képességére nézve.

Csak hét tagállam 14 végezte el (csaknem teljesen) az élőhelyvédelmi irányelv szerinti „közösségi jelentőségű természeti területek” kijelölését. 17 tagállam a szárazföldön jelölte ki a természeti területek többségét, hálózatuk tengeri elemét illetően azonban hiányosságok tapasztalhatók. A maradék négy tagállam mind a szárazföld, mind a tenger tekintetében hiányosságokkal küszködik.

A természetvédelmi irányelvek elégtelen végrehajtását okozó rendszerszintű problémákat a Natura 2000 területekre vonatkozó kezelési tervek, illetve e területek kezelésének hiánya jelentik. Az országjelentések három tagállam esetében szolgálnak bizonyítékkal arra, hogy e tagállamok nehézségekkel küszködnek a Natura 2000 területeken megvalósítandó új tervek és projektek hatásának megállapítására irányuló megfelelő értékelési eljárások alkalmazása során.

Ezen túlmenően a fajokkal, élőhelyekkel és természeti területekkel kapcsolatos ismeretek hiánya szinte minden tagállamban az eredményes végrehajtás egyik fő akadályát képezi, beleértve a tengeri ökoszisztémákkal kapcsolatos végrehajtást is.

További problémát jelent a megfelelő finanszírozás hiánya, az emberi erőforrás hiánya és a helyi közösségek és érdekelt felek – mint például a földtulajdonosok és -használók – mérsékelt bevonása és közreműködése.

Sikeres gyakorlatok:

Franciaország eredményes részvételi megközelítést dolgozott ki Natura 2000 hálózatának kezelésére, amely több száz munkahelyet is teremtett. A francia zöld és kék folyosók 15 a regionális és helyi szintek által a koherens ökológiai hálózatok létrehozásához használt tervezési eszközt biztosítanak.

A 2003 óta hat összehangolt LIFE projekt keretében, a belga Ardennekben több ezer hektárnyi tőzegmohalápra és vizes élőhelyre kiterjedően végrehajtott, a Natura 2000 területek helyreállítására irányuló kiterjedt intézkedéseknek 16 köszönhetően a belga hatóságok 2013-ban jelentős pozitív tendenciákról számolhattak be az uniós élőhelyvédelmi irányelv által védett tucatnyi különböző élőhelytípus és az ott élő fajok védettségi helyzetét illetően 17 .

Észtország az egyik legteljesebb integrált tervezési keretről gondoskodott a Natura 2000 területek különböző uniós forrásokból történő finanszírozása tekintetében. Észtország átfogó priorizált intézkedési terveket 18 készített, beleértve a védettségi prioritásokat, a védett élőhelyek és fajok védettségi helyzetének javításához szükséges intézkedéseket és a kapcsolódó finanszírozási igényeket, a finanszírozási lehetőségek alapos elemzésével együtt.

Hollandia vezető szerepet tölt be a természeti tőkére vonatkozó számviteli eljárások terén. Véglegesítette széles körű, természeti tőkére vonatkozó programját 19 , amely jól példázza, hogy a természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások koncepciója miként integrálható a különböző területeket – például a mezőgazdaságot, az árvízvédelmet és a nemzetközi kereskedelmet – érintő döntéshozatalba. Hollandia helyi szinten is tesztelte az ökoszisztémára vonatkozó számviteli eljárásokat. A nem kormányzati szervezetek, vállalatok és kormányzati szervezetek vállalták, hogy együttműködnek a természeti és társadalmi tőke értékelése terén.

Sikeres gyakorlatok:

Számos európai város alakított ki olyan alacsony szennyezőanyag-kibocsátású övezeteket, amelyekben kibocsátási potenciáljuktól függően korlátozzák bizonyos járműkategóriák mozgását. Ez sok esetben eredményesnek bizonyult 24 : a „2011–2017-es berlini levegőminőségi terv” becslése szerint például egy alacsony szennyezőanyag-kibocsátású övezet 2008-as kialakítása folytán jelentősen csökkentek a közlekedésből származó kibocsátások, és ennek eredményeként 2010-ben a PM10 napi határértékének túllépésére 10 nappal kevesebb esetben került sor. Becslések szerint az említett évi NO2-szennyezettség szintén csökkent körülbelül 5 %-kal, a közlekedésből származó korom által az utak mentén okozott szennyezés pedig több mint a felével 25 .

Szakpolitikai megállapítások:

A tagállamok egyharmadában az összes természetes felszíni víztest több mint 50 %-ának jó vagy kiváló az ökológiai állapota. Öt tagállamban mindazonáltal a víztestek kevesebb mint 20 %-ának jó az ökológiai állapota. A felszín alatti víztesteket illetően azok mennyiségi állapota 13 tagállamban jónak mondható. 10 tagállamban az összes felszín alatti víztest 70–90 %-a jó mennyiségi állapotban van, öt országban pedig ez az arány 20 és 70 % közötti.

Az összes első generációs vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek vannak némi vagy jelentős hiányosságai, többnyire a megfigyelést és a víztestek állapotának megítélésére és osztályozására szolgáló módszereket illetően. Az összes tagállam él a határidők meghosszabbítását lehetővé tévő kivételekkel. Számos tagállam engedélyez olyan új projekteket, amelyek negatívan hatnak e víztestek jó állapotának elérésére, anélkül, hogy ez minden esetben megfelelően meg lenne indokolva. A Bizottság ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára e hiányosságok kezelésére és azoknak a második vízgyűjtő-gazdálkodási tervben történő kiküszöbölésére. Ezek az ajánlások helyet kaptak azokban a cselekvési tervekben is, amelyek az európai strukturális és beruházási alapok vízügyi infrastrukturális beruházásokhoz történő felhasználására vonatkozó előfeltételek teljesítésére szolgálnak.

Öt tagállam még nem fogadott el egy második generációs vízgyűjtő-gazdálkodási tervet sem 2015 végéig, három tagállamban pedig még nem teljes az elfogadás 27 .

Az alapvető okok többek között eredménytelen ellenőrzési intézkedéseket, a különböző regionális és helyi szintű vízgazdálkodásért felelős hatóságok közötti koordináció hiányát, a vízügyi és természetvédelmi irányító szervezetek közötti, illetve a más ágazatokért felelős hatóságokkal való koordináció hiányát, valamint az adatokhoz való hozzáférés hiányát foglalják magukban. A vízágazat másik közös kihívása a nem megfelelő vízárképzési politikákat érinti.

Bár a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló irányelv végrehajtása néhány területen javulást hozott, a nitrátkoncentráció és az eutrofizáció szintje továbbra is komoly problémát jelent szinte minden tagállamban. A Balti-tenger – főként intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatti – eutrofizációja különösen problematikus.

Az ivóvíz minőségét illetően csaknem az összes tagállamot rendkívül magas megfelelési arány jellemzi. Csak három tagállamban léteznek helyi minőségi problémák, és egyes területek nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával.

A fürdővizet illetően az összes hely 96 %-a elégíti ki az uniós fürdővíz-minőségi irányelvben meghatározott minimális minőségi követelményeket (vagyis azok „tűrhető minőségűek”). Számos tagállam magasabb minőségi színvonalat ér el: nyolcukban az összes fürdővíz több mint 90 %-a volt kiváló minőségű 2015-ben. 11 tagállamban a kiváló minőségű fürdőhelyek aránya a 84,4 %-os uniós átlag felett van.

Hat ország kiváló megfelelési arányokkal rendelkezik a települési szennyvíz gyűjtését és kezelését illetően, de a tagállamok többsége küszködik a teljes végrehajtás megvalósításával, 13 tagállam pedig az Európai Unió jogi lépéseivel néz szembe. A végrehajtási hiányosságoknak a szükséges infrastruktúra kiépítésével történő kiküszöbölése jó irányítási struktúrákat, megfelelő tervezést és koordinációt kíván a finanszírozás biztosításához (alapvető uniós források váltak elérhetővé).

A 2015-ös határidő ellenére 2016 novemberének végéig csak 18 tagállam szolgáltatott információkat a 2015-ös árvízkockázat-kezelési terveiről.

Az összes tengervízzel rendelkező tagállamban – a jó környezeti állapot meghatározásától kezdve – még mindig hiányos a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtása. A tagállamok többségének nyomonkövetési programjai nem lesznek teljesen működőképesek 2018 előtt vagy akár 2020-ra sem, ami információs hézagokat fog eredményezni tengervizeik 2018-ban esedékes következő értékelésében. A tagállamoknak 2016 márciusáig kellett elfogadniuk azokat az intézkedési programokat, amelyek meghatározzák a tengervizeik jó környezeti állapotát megteremtő alapvető intézkedéseket. Tíz tagállam azonban még nem fogadta el e programokat.

Szakpolitikai megállapítások:

Az országjelentések alapján a környezetvédelmi adózásból származó bevételek teljes bevételhez viszonyított aránya 10,61 és 4,57 % között mozog (az uniós átlag 6,35 %). A tagállamoknak fel kell tárniuk a környezetvédelmi adózásban (ideértve a hulladéklerakást, a vízkivételt és az üzemanyag-hatékonyságot terhelő adókban) rejlő teljes potenciált a környezeti, gazdasági és társadalmi (foglalkoztatási) előnyök kiaknázása érdekében.

Fel kell számolni azokat a környezetvédelmi szempontból káros támogatásokat – mint amilyen például a bizonyos üzemanyagokra vonatkozó kedvező adóügyi bánásmód és a magáncélra használt vállalati gépkocsik esetében biztosított adókedvezmény –, amelyeket még számos országban alkalmaznak, és amelyek gátolják a közlekedési torlódások és a légszennyezés kezelésének terén történő előrelépést.

Az európai strukturális és beruházási alapok keretében a „környezetvédelem” és az „erőforrás-hatékonyság” kapja a legmagasabb összegű finanszírozást 12 tagállamban a 2014 és 2020 közötti időszakban, de a környezetvédelmi célkitűzésekre rendelkezésre álló uniós finanszírozási lehetőségeket a tagállamoknak késedelem nélkül ki kell használniuk.

Szakpolitikai megállapítások:

Sok tagállam rendelkezik fenntartható fejlődési stratégiával, regionális szinten is, bár néhány esetben azok nem naprakészek. Kevésbé általánosak az átfogó nemzeti vagy regionális környezetvédelem-politikai tervek.

A tagállamok többsége koordinációs mechanizmusokat hozott létre a különböző irányítási szintek közötti koordináció hatékonyabbá tételére. Néhány tagállamban a jogérvényesítés eredménytelenségének és a regionális szintű környezetvédelmi felelősség megoszlásának feltárására került sor, és számos tagállamban továbbra is aggodalomra ad okot az uniós jogszabályok regionális szintű átültetésének nem megfelelő volta. Sok tagállamban a szabályozás hatásvizsgálatára kerül sor, egyes tagállamok pedig észszerűsítették azokat a környezeti vizsgálati eljárásokat, amelyekben egynél több uniós irányelv érintett 34 .

A meglévő szakértői hálózatokban való részvétel továbbra is hézagos. Hiányos az arra vonatkozó információ, hogy a tagállamok hogyan biztosítják a környezetvédelmi megfelelést, különösen a diffúz vízszennyezést, a városi légszennyezést, a veszélyeztetett élőhelyeket és fajokat, valamint a szennyvíztisztító telepek és szennyvízgyűjtő rendszerek hiányát vagy előírásoknak való meg nem felelését illetően. Több információra van szükség arról, hogy miként biztosított nemzeti és uniós szinten a szabályok betartása.

Néhány tagállamban továbbra is akadályokba ütközik környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog gyakorlása, vagy a peres eljárás magas költsége, vagy pedig a keresetindításra jogosultak körét korlátozó szabályok miatt.

A tagállamok többségében az adatcsere nem javult az INSPIRE irányelv által célul tűzött mértékben, és a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha ki akarják aknázni az irányelvben rejlő összes lehetőséget.

Az eddig azonosított legfőbb közös alapvető okokra vonatkozó szakpolitikai megállapítások:

Nem elég eredményes koordináció a helyi, regionális és nemzeti hatóságok között: Ez akadályát képezheti a tagállamok általi végrehajtásnak. A vízminőség nyomon követésével kapcsolatos hatáskörök például gyakran különböző hatóságok között oszlanak meg megfelelő koordináció nélkül.

Közigazgatási kapacitáshiány és elégtelen finanszírozás: Néhány országban a pénzügyi és emberi erőforrások hiánya akadályozza a végrehajtást, mivel ez meggátolja a hatóságokat a beruházási projektek előkészítésében és megvalósításában. Még ha rendelkezésre áll is finanszírozás, a helyi hatóságok néha nem rendelkeznek emberi erőforrással és/vagy szakértelemmel a közbeszerzés megszervezésére és a nyújtott szolgáltatás minőségének nyomon követésére. A természetvédelem területén például a kapacitáshiány ahhoz vezetett, hogy nem lehetett végrehajtani és nyomon követni a szükséges kezelési és védelmi intézkedéseket.

Ismeret- és adathiány: Az adatok(hoz való hozzáférés) hiánya és a megbízhatatlan adatok sok tagállamban okoznak végrehajtási problémákat. A fajokra és élőhelyekre vonatkozó ismeretek és adatok hiánya például akadályozza azok hatékony védelmét.

Elégtelen megfelelésbiztosítási mechanizmusok: Az elemzés alátámasztja, hogy gyakran aggályok merülnek fel a megfelelés nyomon követését és kikényszerítését illetően, ideértve a hatékony és arányos szankciók útján történő jogérvényesítést is.

Az integráció és a szakpolitikák koherenciájának hiánya: Az elemzés azt mutatja, hogy a környezetvédelmi vonatkozások más szakpolitikai területekbe való integrálásának hiánya alapvető okát képezi a hiányos végrehajtásnak, mint az a levegő és a mobilitás összeköttetésének keretében fent bemutatásra került.

Szakpolitikai javaslatok:

1.Strukturált végrehajtási párbeszéd kezdeményezése valamennyi tagállammal: A cél a strukturális problémák és az egyes tagállamokban felmerülő igények kezelési módjának megvitatása. A párbeszédeknek konkrét intézkedés végrehajtására kell összpontosítaniuk. Elengedhetetlen az átláthatóság és a különböző ágazatok és különböző közigazgatási szintek releváns érdekelt feleinek széles körű részvétele.

2.Testre szabott támogatásnyújtás a tagállami szakértőknek közvetlenül másik tagállambeli kollégáik által: A tapasztalatcsere fontos eszköz a kölcsönös tanulás és a szaktudás javításának, valamint annak biztosítására, hogy a tesztelt megoldások másokhoz is eljussanak. A Bizottság megfelelő eszközt hoz létre a tagállamok számára az EIR keretében.

3.A közös strukturális problémák megvitatása a Tanácsban az uniós környezetvédelmi szabályok végrehajtásának javítása érdekében: Az EIR főbb megállapításainak és iránymutatásainak stratégiai vita tárgyát kell képezniük mind nemzeti, mind uniós szinten, az uniós környezetvédelmi szabályok végrehajtásának elősegítésére és az e szabályokban megfogalmazott célok megvalósításának felgyorsítására figyelemmel. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük a Tanácson belüli véleménycserére a közös kihívásokat illetően, különösen ha azok határokon átnyúló hatásokkal járnak. A kapcsolódó kérdéseket egységes egészként kell megvizsgálni a valamennyi érintett ágazat jogos érdekét szem előtt tartó, legjobb megoldások azonosítására figyelemmel, összhangban az ágazati megközelítésekről a holisztikus megoldásokra való, a fenntartható fejlődési célok által ösztönzött áttéréssel 43 . Az uniós szakpolitika és jogszabályok egyértelműségének, koherenciájának vagy konzisztenciájának hiányából fakadó végrehajtási problémák is kezelhetők e kontextusban. Adott esetben a nem kormányzati szervezetekhez és vállalkozásokhoz hasonló érdekelt feleket, a kutatást, valamint az Európai Parlamentet is be kell vonni.

Javasolt intézkedések

Tagállam(ok)

Körforgásos gazdaság kialakítása és az erőforrás-hatékonyság javítása

A szakpolitikai keret megerősítése annak felgyorsítása érdekében, hogy valamennyi gazdasági szereplő magáévá tegye a körforgásos gazdaság koncepcióját, további támogatást nyújtva a helyi vállalkozásoknak és növelve az állami kutatási és oktatási rendszerekbe való beruházásokat, különösen a víz-és energiamegtakarítást, az anyagok újrafeldolgozását, a környezettudatos tervezést és a másodlagos nyersanyagok piacának alkalmazását érintően.

BE, BG, CZ, DE, HR, HU, IT, RO, SE, SK

A körforgásos gazdaságra vonatkozó szakpolitikák jobb nyomon követésének megvalósítása azok eredményességének értékelése és felülvizsgálhatósága érdekében.

PT, SI

Bevált gyakorlatok kidolgozásának és azok valamennyi kormányzati szervezet közötti cseréjének elősegítése különösen helyi szinten, a körforgásos gazdasággal és az ökoinnovációval kapcsolatos témaköröket illetően.

BE, CY, EL, ES

A felsőoktatási intézmények és az iskolák ösztönzése a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében. A fogyasztók és kkv-k figyelmének felhívása a körforgásos gazdaság előnyeire.

IT, PL, SK

A körforgásos gazdaság elveinek elfogadása; az újrafeldolgozás és a környezettudatos tervezés alkalmazási arányának növelése a kkv ágazatban, különösen az oktatásba és képzésbe való további beruházásokkal. Erőforrás-hatékonysági intézkedések (pl. energia- és vízmegtakarítás) ösztönzése.

BE, EL, ES, HU, IT, RO, SK

A zöld termékekbe és szolgáltatásokba való beruházás ösztönzése. A zöld beruházások elősegítése és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése. A K+F finanszírozás elősegítése a kkv-k körében.

CZ, ES, HU, MT, RO, SE, SK

Hulladékgazdálkodás

Szakpolitikák bevezetése, gazdasági eszközöket (a kiterjesztett gyártói felelősséget és a kidobott mennyiség alapján történő fizetés rendszereit) is beleértve, a hulladékhierarchia további megvalósítása, azaz a megelőzés előmozdítása, valamint az újrahasználat és újrafeldolgozás gazdaságilag vonzóbbá tétele érdekében. A potyautashatás megszüntetése és a hulladékgazdálkodási vállalatok pénzügyi életképességének biztosítása.

AT, BG, CY, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK, UK

Az újrahasználható és újrafeldolgozható hulladék égetésből való kivonása az égetés támogatásának fokozatos felszámolása vagy égetési adó bevezetése útján.

AT, BE, CZ, DE, DK, EE, FI, IE, LU, PL, PT, SE

A hulladéklerakóban való elhelyezést terhelő adó bevezetése és/vagy fokozatos emelése az újrafeldolgozható és újrahasznosítható hulladék lerakásának felszámolása érdekében. A regionális hulladéklerakási adók összehangolása. Törekvés a hulladéklerakási díjak mértékének felülvizsgálatára. A gazdasági eszközökből származó bevételeknek az elkülönített hulladékgyűjtés és az alternatív infrastruktúra támogatására való felhasználása.

CY, CZ, EL, ES, HR, HU, IT, LT, LV, MT, PL, RO, SI, SK, UK

Az elkülönített hulladékgyűjtési kötelezettség végrehajtására való összpontosítás az újrafeldolgozási arányok növelése céljából és a biohulladék elkülönített gyűjtésének priorizálása a komposztálási arányok növelése érdekében. A különleges hulladék gyűjtésére szolgáló helyek (úgynevezett „szelektívhulladék-gyűjtési pontok”) létrehozása minden településen.

BG, CY, CZ, EE, EL, ES, FR, HR, IE, IT, LT, PL, PT, RO, SK

A hulladékgazdálkodási terv(ek) és/vagy hulladékmegelőzési program(ok) elkészítése és naprakésszé tétele a teljes terület lefedése érdekében.

BE, DE, EL, ES, FR, RO

Kiemelt prioritásként a szabálytalan hulladéklerakókkal kapcsolatos munka befejezése.

BG, CY, EL, RO

Kiterjedt infrastruktúra kiépítésének mellőzése a maradékhulladékok kezelésére.

BG, CY, CZ, EL, ES, HR, HU, IT, LT, LV, MT, PL, RO, SK

A hulladékra vonatkozó statisztikák Eurostat iránymutatásokkal való összhangjának biztosítása. A különböző forrásokból származó hulladékgazdálkodási adatok konzisztenciájának javítása (a keletkezett és kezelt hulladék közötti nagy különbség miatt is).

CZ, SI

Az együttműködés fokozása a régiók között a hulladékkezelési kapacitások hatékonyabb felhasználása és a nemzeti újrafeldolgozási célértékek elérése érdekében.

ES, IT

A jogérvényesítő képesség erősítése és gyakorlásának lehetővé tétele.

MT, PL, RO

Természet és biológiai sokféleség, valamint a természeti tőke felbecslése

A természeti területek (beleértve a tengeri részt is) kijelölési folyamatának lezárása és a természeti területekre vonatkozó, egyértelműen megfogalmazott természetvédelmi célkitűzések, valamint a szükséges természetvédelmi intézkedések meghatározása, továbbá azok végrehajtására megfelelő erőforrások biztosítása a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek kedvező védettségi helyzetének azok teljes természetes előfordulási területén történő fenntartása/helyreállítása érdekében. Priorizált intézkedési tervek elkészítése és naprakésszé tétele. Az ismeretek bővítése és az adatok hozzáférhetőségének javítása annak érdekében, hogy kedvezőbb helyzet alakuljon ki a megfelelő természetvédelmi intézkedések végrehajtásához.

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK, UK

A Natura 2000 kezelési tervek eredményes végrehajtásának biztosítása közigazgatási kapacitással és finanszírozással. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok (központi, regionális, területkezelési szervek) kapacitásának fejlesztése a kezelési tervek végrehajtása, a Natura 2000-rel kapcsolatos tájékoztatás és az annak előnyeit kidomborító beruházások ösztönzésének fokozása, valamint a vadon élő állatokat érintő illegális tevékenységek fokozott jogérvényesítés útján történő, mind a Natura 2000 területeken belüli, mind az azokon kívüli kezelése érdekében.

BG, EE, EL, IT, PL, RO, SI, SK

Intelligens és észszerű végrehajtási megközelítések kidolgozása és támogatása, különösen a terület- és fajengedélyezési eljárásokat illetően, biztosítva a szükséges tudást és az adatok hozzáférhetőségét, valamint az érdekelt felekkel való kapcsolattartás javítása.

AT, BG, CY, CZ, DE, EE, ES, HU, IT, LT, MT, PL, PT

Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésének és értékelésének további támogatása, a természeti tőkére vonatkozó számviteli rendszerek értékelése és fejlesztése.

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LT, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK

A közigazgatási kapacitás fejlesztése a megfelelő vizsgálati eljárások javítása és a Natura 2000 területek ártalmas fejlesztések miatti pusztulásának megelőzése érdekében.

CY, EL, IT

A védett madárfajokra vonatkozó vadászati tilalmak megfelelő érvényesítésének biztosítása.

CY, FR, MT

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos vonatkozások más szakpolitikákba (különösen a mezőgazdasági szakpolitikába, de az erdészeti, halászati, város- és infrastruktúratervezési és turisztikai szakpolitikába is) való integrálásának erősítése és a szereplők közötti kommunikáció előmozdítása.

DE, DK, FR, PT, SI

A Natura 2000 és a nemzeti természetvédelmi hálózatok hozzájárulásának optimalizálása a jó védettségi helyzet eléréséhez, valamint az élőhely-feldarabolódás, a légköri nitrogénlerakódás, a kiszáradás és az elsavasodás csökkentéséhez.

NL

Az élőhelyek további feldarabolódásának elkerülése és az összeköttetés helyreállításához szükséges intézkedések megtétele.

LU

Annak biztosítása, hogy a vidékfejlesztési programok és a zöldebbé tétel megvalósítása kedvezzenek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseknek, és hozzájáruljanak az élőhelyek és a fajok kedvező védettségi helyzetének megteremtéséhez, különösen a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás fenntartása tekintetében.

LU, NL, RO

Az értékes természeti tőke kapitalizálása a munkahely- és jövedelemteremtés érdekében. Ezzel összefüggésben a fenntartható turizmus további támogatása.

EL, ES

A biológiai sokféleség védelmével, a fenntartható fejlődéssel, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekkel kapcsolatos fenntartható partnerség terén folyó munka további támogatása a legkülső régiókban, valamint a tengerentúli országokban és területeken.

FR, UK

Az erdészek és mezőgazdasági termelők erdők és gyepek jobb védelmére való ösztönzésének fokozása. Fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása és a biomassza hatékony felhasználásának elősegítése.

LV, SK

A tengeri környezet védelme 2

A jó környezeti állapot meghatározásának javítására irányuló munka folytatása (különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos mutatókat illetően), beleértve a regionális együttműködést is a releváns regionális tengeri egyezmény(ek) munkájának felhasználásával.

BE, CY, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LT, LV, MT, NL, PT, RO, SE, SI, UK

A jó környezeti állapotot megalapozó tudásbeli hiányosságok azonosítása és kezelése.

BE, BG, CY, DE, DK, EE, FI, FR, IE, LT, LV, MT, NL, PT, RO, SI

A fő terhelésekből eredő hatások értékelésére (és számszerűsítésére) vonatkozó megközelítések további kidolgozása annak érdekében, hogy a 2018. évi jelentéstételhez jobb és meggyőzőbb értékelési eredmények álljanak rendelkezésre.

BE, BG, CY, DE, EE, EL, HR, IE, IT, LV, LT, MT, NL, RO, SE, UK

A más uniós jogszabályok alapján létrehozott nyomonkövetési programok integrálásának és a (szub-)regionális szinten kidolgozott közös nyomonkövetési programok (HELCOM, OSPAR, a barcelonai egyezmény, a fekete-tengeri bizottság) végrehajtásának folytatása. A nyomonkövetési módszerek összehasonlíthatóságának és konzisztenciájának fokozása az ország tengeri régiójában (illetve régióiban).

BE, BG, CY, DE, DK, EE, ES, FI, FR, HR, IE, IT, LT, LV, NL, PT, RO, SE, SI, UK

A nemzeti intézkedési program sürgős véglegesítése, jelentése és végrehajtása.

BG, CY, DK, EE, EL, HR, LT, MT, SI, RO

A tagállam nyomonkövetési programja haladéktalan végrehajtásának és annak biztosítása, hogy az alkalmas legyen a jó környezeti állapot irányába történő előrehaladás nyomon követésére.

BE, BG, CY, DE, DK, EE, ES, FI, FR, HR, IT, IE, LT, LV, MT, NL, PT, RO, SE, SI, UK

Levegőminőség

A légszennyező anyagok csökkenő kibocsátási tendenciájának fenntartása a jelenleg alkalmazandó nemzeti kibocsátási határértékeknek és levegőminőségi határértékeknek való teljes megfelelés megvalósítása érdekében. A légszennyezés egészségre, környezetre és gazdaságra gyakorolt káros hatásainak csökkentése.

AT, BE, DE, DK, ES, FI, FR, LU, NL

A légszennyező anyagok csökkenő kibocsátási tendenciájának fenntartása a levegőminőségi határértékeknek való teljes megfelelés megvalósítása érdekében. A légszennyezés egészségre, környezetre és gazdaságra gyakorolt káros hatásainak csökkentése.

BG, CZ, EL, HR, HU, IT, LT, PL, PT, RO, SE, SI, SK, UK

A légszennyező anyagok csökkenő kibocsátási tendenciájának fenntartása és a légszennyezés egészségre, környezetre és gazdaságra gyakorolt káros hatásainak csökkentése, többek között a közlekedési torlódások kezelésére irányuló átfogó stratégiai és cselekvési terv kidolgozása révén.

CY, EE, MT

Az ammónia (NH3) kibocsátásának csökkentése a jelenleg alkalmazandó nemzeti kibocsátási határértékeknek való megfelelés érdekében, például az alacsony károsanyag-kibocsátású mezőgazdasági technikák használatának bevezetése vagy kiterjesztése révén.

AT, DE, DK, ES, FI, NL

A metántól eltérő illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátásának csökkentése a jelenleg alkalmazandó nemzeti kibocsátási határértékeknek való megfelelés és – adott esetben – az ózonkoncentráció csökkentése érdekében.

DE, DK, IE, LU

A nitrogén-oxid (NOx) kibocsátásának csökkentése a jelenleg alkalmazandó nemzeti kibocsátási határértékeknek való megfelelés és/vagy a nitrogén-dioxid (NO2) (és – adott esetben – az ózonkoncentráció) csökkentése érdekében, többek között a közlekedéssel összefüggő – különösen városi területekre jellemző – kibocsátások csökkentése révén.

AT, BE, CZ, DE, DK, EL, ES, FI, FR, HU, IE, IT, LU, NL, PL, PT, RO, SE, SK, UK

A PM10 (és – adott esetben – a benzo[a]pirén) kibocsátásának és koncentrációjának csökkentése, többek között a szilárd tüzelőanyagok felhasználásával történő villamosenergia- és hőtermeléssel, a közlekedéssel és a mezőgazdasággal összefüggő kibocsátások csökkentése révén.

AT, BE, BG, CZ, DE, EL, ES, FR, HR, HU, IT, LT, LV, PL, RO, SE, SI, SK

Zaj

A zajjal kapcsolatos hiányzó cselekvési tervek elkészítése.

BE, CY, CZ, DE, EL, ES, FR, HR, IT, LV, PL, PT, RO, SE, SI, SK

A hiányzó zajtérképek elkészítése.

BE, EL, ES, FR, IT, LV, PT, RO, SK

Vízminőség és -gazdálkodás

A vízpolitika fejlesztése a vízügyi irányelv beavatkozási logikájával összhangban a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek második ciklusában, vagyis a terhelések részletesebb értékelésének elvégzése a nyomon követés javítása érdekében, hogy meg lehessen ismerni a víztestek állapotát és ki lehessen dolgozni azokat az intézkedési programokat, amelyek kezelik az összes azonosított fő terhelést, különösen a mezőgazdaságból, az iparból és a városi szennyvízből származó hidromorfológiai terheléseket és szennyezést. Az intézkedési és nyomonkövetési programokat megfelelően kell finanszírozni.

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK, UK

Annak biztosítása, hogy az engedélyezett kivételek megfeleljenek a vízügyi irányelv valamennyi feltételének, és azokat bizonyítékok támasszák alá, különösen a környezet szempontjából jóval előnyösebb eszköz értékelését illetően. A kivételek számának csökkentésére irányuló erőfeszítések folytatása.

AT, BE, MT, NL, PL

Olyan vízárképzési politika kidolgozása és/vagy bevezetése, amely a vízszolgáltatások széles körét lefedi és óraleolvasáson alapul, valamint magában foglalja a környezeti és erőforrásköltségeket tükröző díjakat, és ösztönzi a hatékonyabb vízfogyasztást. A vízdíjak alóli kivételeket újra meg kell fontolni. Egy nemzeti szabályozó vagy felügyelő szerv létrehozása szintén tanácsos a konzisztencia és a megfelelő költségmegtérülés díjak útján történő biztosítása érdekében.

BG, CY, CZ, ES, HU, IE, IT, SK

Annak biztosítása, hogy a mezőgazdaság általi vízszennyezés hatékony kezelésére kerüljön sor mind a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló irányelv, mind a vízügyi irányelv alapján. Eredményes alap- és kiegészítő intézkedések meghozatala e szennyezés kezelésére. A mezőgazdasági terhelés és a vízminőség alakulásának nyomon követése, figyelemmel a veszélyeztetett övezetek kijelöléséről és a nitrátokkal kapcsolatos cselekvési programok felülvizsgálatáról való tájékoztatásra. Adott esetben az intenzív mezőgazdaságú és nitrátszintű területeknek, a mezőgazdasági terhelés növekedési tendenciáinak és különösen az érzékeny víztesteknek, például a Balti-tengernek a figyelembevétele.

BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, IE, IT, LT, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, UK

Javítani kell a felszíni és felszín alatti vizekből való vízkivétel ellenőrzését. A vízfelhasználás hatékonyságát és a vízmegtartás fenntarthatóságának előmozdítása, beleértve az intézkedési programba foglalt természetes vízmegtartást segítő intézkedéseket, és a megfelelő finanszírozás biztosítása. Ciprus esetében a sótalanítás útján nyert víz ne legyen felhasználható mezőgazdasági célokra.

CY, ES

A vízügyi engedélyek felülvizsgálata annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a környezeti célkitűzésekkel, és annak biztosítása, hogy az alkalmasint az állapot romlását előidéző új projektek megfelelő értékelésen essenek át a vízügyi irányelv 4. cikkének (7) bekezdésével összhangban. E vizsgálatok során fontolóra kell venni az alternatív lehetőségeket és a megfelelő mérséklő intézkedéseket. A vízerőművek építését vagy fenntartását lehetővé tévő engedélyezési politikát felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni.

BG, CY, CZ, EL, ES, HU, IT, LT, LU, PL, PT, SE, SK

A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv hiánytalan végrehajtása valamennyi agglomeráció tekintetében. Az ivóvíz minőségéről szóló irányelvnek és a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelvnek való megfelelést biztosító infrastruktúra kiépítése. A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerinti nemzeti jelentési rendszer fejlesztése. A beruházások priorizálásának folytatása a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv szerinti telepek tekintetében, többek között – ha elérhető – a kohéziós politika keretében nyújtott finanszírozás hatékony felhasználása útján.

BE, BG, CY, EL, ES, HR, HU, IE, IT, PL, PT, RO, SI

A vízgazdálkodási és szennyvízkezelési struktúrák és szolgáltatások racionalizálását szolgáló intézkedések adott esetben a hálózatokhoz való fizikai csatlakozások számának növelését ösztönző eszközökkel is párosíthatók.

LV

Az összes árvízkockázati és árvízveszélytérkép elfogadása. A természetalapú árvízvisszatartó intézkedésekre való összpontosítás az árvízvédelmi projektek megvalósítása során. Az árvízkezelés vízmegtartással való kombinálása átfogó módon, a vízhiánnyal kapcsolatos súlyos problémákat is figyelembe véve.

BG, HU, IT, MT

Az összehangolt végrehajtás javítása a víz-, tenger- és természetvédelmi politikák, valamint a vízgazdálkodási hatóságok között.

BE, IT, PT

Nemzetközi megállapodások

A vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvételre irányuló erőfeszítések fokozása a még fennmaradt megállapodások aláírásával és ratifikálásával.

EL, IE, IT, MT

Hatékony irányítás a központi, regionális és helyi kormányzaton belül, valamint koordináció és integráció

A környezetvédelemmel kapcsolatos közigazgatási eljárások egyszerűsítése és a környezetvédelmi politikák alkalmazásában részt vevő (nemzeti, regionális és helyi szintű) hatóságok közötti koordináció javítása.

EL

A környezet- és természetvédelmi minisztérium adminisztratív kapacitásának megerősítése, mivel ez pozitív hatást gyakorolna az uniós források felhasználására és felgyorsítaná az uniós környezetvédelmi politikákkal és jogszabályokkal való összhang megteremtését.

HR

A feladatok regionális és helyi szintű megoszlásának kezelése jobb környezetvédelmi koordinációs mechanizmus kialakítása útján.

ES, HU, IT

Annak biztosítása, hogy az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatával kapcsolatos, a módosított KHV-irányelv 6. cikkében hivatkozott véleménynyilvánításra egy funkcionálisan független hatóság részéről kerüljön sor.

FR

Fokozott partnerség és átláthatóság biztosítása a teljes közigazgatásban, és a nyilvánosság részvételének megerősítése a környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban.

HU

A jogszabálytervezetek hatásvizsgálatának szélesebb körben való alkalmazása, különösen a környezeti hatásokat illetően.

HU

Egyértelmű és átlátható eljárás kialakítása a környezetre hatást gyakorló tevékenységek és létesítmények engedélyezésére.

HU

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok alapján való, megfelelő időben történő jelentéstétel javítása és megfelelő személyzeti kapacitás biztosítása különösen e célra, általánosabban pedig a környezetvédelmi politika eredményesebb végrehajtására és érvényesítésére.

MT

Annak biztosítása, hogy az újonnan létrehozott környezet- és erőforrásvédelmi hatóság komoly felelősségi körrel rendelkezzen. Egyértelmű és átlátható eljárásokat kell kialakítani a környezetre hatást gyakorló létesítmények és tevékenységek engedélyezésére.

MT

Uniós finanszírozás felhasználása a szükséges kapacitás- és szaktudásfejlesztésre a végrehajtásban és jogérvényesítésben részt vevő minden közigazgatási szinten.

PL

Az uniós környezetvédelmi jogszabályok és politikák irányításának erősítése, különösen a természetvédelem és a vízgazdálkodás területén (pl. a vízügyi hatóságok struktúrájának és feladatainak átalakítása a vízügyi irányelv végrehajtásával kapcsolatos feladatok jobb ellátása érdekében, és e hatóságok bevonása az engedélyezési eljárásba).

PL

A jogérvényesítés javítása a projektgazdákra a környezetvédelmi határozatokban és építési engedélyekben kirótt mérséklő és kiegyenlítő intézkedések nem megfelelő végrehajtásának esetében.

PL

A gátprojektekkel kapcsolatban elrendelt mérséklő és kiegyenlítő intézkedések meghatározása és végrehajtása során szerzett tapasztalatokat ki kell terjeszteni a Natura 2000 hálózatra valószínűleg jelentős hatást gyakorló más infrastruktúrákra. Az e projektek nyomon követésére felállított bizottságok összetételének a lehető legvegyesebbnek kell lennie, és nem kormányzati szervezetek képviselőit is magában kell foglalnia.

PT

A közelmúltban létrehozott kezdeményezések hatékony végrehajtása és kiaknázása a közszféra hatékonyságának, eredményességének és koordinációjának javítása érdekében a környezetvédelem területén, mégpedig a mezőgazdaság, a tenger és a környezetvédelem területén az ellenőrzésért és nyomon követésért felelős hatóságok közötti információ- és dokumentumcsere javítása révén, egy működőképes platform segítségével.

PT

A közigazgatás megerősítésére irányuló stratégia végrehajtásának felgyorsítása, melynek körében megfelelő figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre.

RO

A közigazgatási kapacitás fejlesztése és a végrehajtásban részt vevő ügynökségek közötti koordináció javítása, különösen a víz- és hulladékgazdálkodást, valamint a hatásvizsgálatok minőségét illetően.

RO

Annak biztosítása, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályok tiszteletben legyenek tartva a nemzeti engedélyezési rendszernek a felesleges adminisztratív terhek felszámolására és az eljárások észszerűsítésére irányuló reformja részeként.

SI

A KHV és az SKV mint a környezeti megfontolások érvényre juttatását biztosító fontos eszközök alkalmazásának javítása.

CZ, SK

A megfelelés biztosítása

Az átláthatóság javítása a megfelelésbiztosítás szervezetrendszere és működése, valamint a jelentős kockázatok kezelési módja vonatkozásában.

AT, BE, BG, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK, UK

 A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok bátorítása a környezetvédelmi megfelelési hálózatokban való szélesebb körű részvételre.

AT, BG, CY, CZ, DK, EE, EL, FI, HR, HU, LU, LV, PT, RO, SE, SI, SK

Proaktív kezdeményezések révén a környezeti felelősségről szóló irányelv végrehajtására irányuló erőfeszítések fokozása, például az említett irányelv szerinti események nemzeti nyilvántartásának létrehozása és/vagy nemzeti iránymutatások kidolgozása segítségével

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, EE, EL, FI, FR, HR, HU, IT, LT, LU, LV, MT, PL, RO, SE, SI, SK

További lépések meghozatala a pénzügyi biztosítékok hatékony rendszerének a környezeti felelősség tekintetében történő biztosítására.

BE, CY, DK, EE, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, RO, SE, SI, UK

A nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog

A szükséges intézkedések megtétele annak biztosítása érdekében, hogy a nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek az uniós joggal, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (Aarhusi Egyezmény) teljes összhangban minden ágazati uniós környezetvédelmi jogszabály tekintetében jogosultak legyenek megtámadni a hatóságok aktusait vagy mulasztásait.

AT, BE, BG, CZ, DE, HU, IT, PL, SE, SI, SK

Az uniós környezetvédelmi jogszabályokat érintő jogi eljárások költségeinek értékelése, és az erőfeszítések folytatása annak érdekében, hogy e költségek ne legyenek mértéktelenül magasak.

CY, DK, EE, ES, FR, IE, LU, MT, RO, UK

Az információhoz, tudáshoz és bizonyítékokhoz való hozzáférés

Az ország adatpolitikáinak eredményességi szempontú kritikai felülvizsgálata és azok módosítása a „bevált gyakorlatok” figyelembevételével.

AT, BE, BG, CY, CZ, EE, EL, HR, HU, IT, LT, MT, PT, RO, SI, SK

A környezetvédelmi jog végrehajtásához szükséges teljes téradatkészlet azonosítása és dokumentálása, és az adatok, valamint a dokumentáció legalább a meglévő formában történő hozzáférhetővé tétele más hatóságok és a nyilvánosság számára az INSPIRE irányelvben meghatározott digitális szolgáltatások útján.

AT, BE, BG, CY, CZ, DE, DK, EE, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, LT, LU, LV, MT, NL, PL, PT, RO, SE, SI, SK, UK